Zöldutas tábla – Hont

A vándor, ha erre jár, ősi földre lép.
Az ország egyik legidősebb települése ez, melyet már az utolsó jégkorszak idején, kb. 8000 évvel ezelőtt is laktak. Az egykori rénszarvasvadászok lakóházainak nyomait az Ipoly partján találták meg. Az első írásos emléket a faluról a XIII. századból valók, mikor a település a névadó Hunt-Pázmány nemzetség birtokába került. E nemesek vára a Kukucska hegyen állt, mely a falu fölött magasodik nyugati irányban. Nemes urak átmeneti fészke volt ez mindig, mely sok viszontagságos időt vészelt át a történelem során. Egy időben, a török dúlás idején lakossága csaknem kihalt, de mégsem tűnt el a térképről a falu: az itt élő nép őszintesége, vallásossága, jóízű, humoros anekdotázó kedve, vendégszerető kedvessége átsegítette a legnehezebb időkön is. Ha valaki Mikszáth jó palócairól olvas, méltán ismer majd Hont lakóira, kiknek szíve mélyén még most is ott lakik az elmúlt idők minden jó és rossz eseménye, de ugyanakkor képes befogadni az eljövendő dolgokat is.

Zöldutas túraajánlat:
A falutól jobbra helyezkedik el a híres honti szakadék (szakadás). Innen a kéktúra útvonal felvisz a Kukucska hegyre, illetve a Drégelyvárhoz. Az Ipoly völgye gyönyörű környezetét még erősíti a falu vonalában elhelyezkedő tó, amely természetvédelmi terület.
A falu épített örökségei közül legemlítésre méltóbb a barokk templom (1760). Drégelypalánk felé haladva eljuthatunk Tsitárba, ahol a csodatévő forrásokra épült kápolna vallási zarándokhely, emellett egy alagút-rendszerrel és őshonos állatokkal ismerkedhetünk meg.
Isten hozta a kedves látogatót!