web analytics

Drégelypalánk – Látnivalók

Aki Drégelypalánkra látogat, elsősorban a Szondi-emlékeket keresi, közülük is a vár romjaira kíváncsi. A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. Több irányból is megközelíthető, például Nagyoroszi és Drégelypalánk felől egyaránt.

A meredek, vulkanikus kúpra épült drégelyi vár dacol az idővel, feltétlen megéri ide elzarándokolni. A hősök iránti tisztelet, a Szondival szemben tanúsított kegyelet s a gyönyörű kilátás miatt egyaránt.
2004-től Melocco Miklós itt elhelyezett szobortömbje is emlékeztet a drégelyi csatára.

A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek.

Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének.

Az idelátogató turista megtekintheti a Fő út 22. szám alatt található Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központot, ahol a község múltjából és jelenéből kaphat érdekes tájékoztatót. Megtekinthető a Régészeti leletek tára, Irodalomtörténeti kiállítás, Tájszoba és Pajta, valamint a Szent sírhely és a Szondi legendája film is. Az év minden napján nyitva tartunk! Nézzen be hozzánk! (bővebb információk: www.dregelyvara.hu)

A falu központjában lévő parkban pedig fejet hajthatunk Szondi szimbolikus szarkofágja előtt, amely Kő Pál szobrászművész alkotása.

A Drégelypalánkra látogató megtekintheti az 1658-ban épült templom helyén 1792-ben újjáépített barokk stílusú templomot, amely a környék egyik legszebb temploma. Itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.

A község kinti szakrális emlékei közül az egyik legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság-szobor. A barokk jellegű alkotás színezett kőből készült négy sarkán a négy evangélistával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. A talapzati párkányon Szent József Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható. Nepomuki Szent Jánosnak egyébként van egy szép kőszobra a községen átvezető patak partján is. A kőszobor valószínűleg a XVIII-XIX. századból származik.

A XX. századi alkotók közül Móricz és Kassák is kötődött Drégelyhez. Az előbbiek a polgármesteri hivatal falán (Rákóczi út 1.) látható emléktáblája ezzel a felirattal: “Móricz Zsigmond 1932. januári látogatásának emlékére állíttatta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Irodalmi Szakköre 1966″.

Kassák Lajos többször nyaralt e faluban, abban a Vasút utcai házban, melyen most emléktáblája van az alábbi felirattal: “A 30-as években ebben a házban töltötte nyarait Kassák Lajos (1887-1967). Születésének 100 évfordulóján a Drégelypalánki Tanács és a Palócföld szerkesztősége.”

Csadó-tanyai madárles: Az „Örökségeink útján” zöldút egyik állomása. A területet az Ipoly völgyre vonatkozó összes védettségi kategória érinti. Legfőbb különlegessége, hogy mélyebben fekszik a környező területeknél, ennek köszönhetően a völgy nagy részével ellentétben egész évben víz alatt áll. Ezen adottsága miatt itt a vízimadár fajok nem csak átvonulnak, hanem egy részüknek költőhelyéül is szolgál. A megfigyelőről jól látható mocsárban nádas, gyékényes, sásos területek és nyílt vizek mozaikosan váltják egymást, amely változatosság a fajok sokféleségében is megmutatkozik.

A terület madárvilága:
Vonulási időszakban megfigyelhető gyakori madárfajok: nagy lilik, barát réce, csörgő réce.

Vonulási időszakban megfigyelhető ritka madárfajok: daru, kis kócsag, kendermagos réce.

Fészkelési időszakban megfigyelhető gyakori madárfajok: szárcsa, tőkés réce, nagy kócsag, szürke gém, bakcsó, kis vöcsök, barna rétihéja, vízityúk.

Fészkelési időszakban megfigyelhető ritka madárfajok: énekes hattyú, cigány réce, hamvas rétihéja.

Zöldutas kerékpártúrával
, a falu központjától Drégelyvárig vezető Apródok Útja tanösvény mentén bakancsos túrákkal, valamint programok összehangolásával többnapos pihenésre várjuk az ide látogató diákokat, családosokat és időseket egyaránt. Ideális kiindulópontot kínálunk fél- és egész napos programokra, kirándulásokra a térségben.

Drégelypalánkon ma is élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés, a pünkösdke-járás, az aratási felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás. S elmaradhatatlan a szeptember végén több száz fő közreműködésével megrendezett szüreti felvonulás és bál is.


(Palánk és Drégely korabeli ábrázoláson)

Szentháromság szobor
A Szentháromság szobor barokk stílusban készült 1762-ben. A színezett kőszobrot alkotója kőpillérre helyezte el. Fent a Szentháromság látható a térdelő Szűz Máriával, míg a talpazaton négy szobor, Szent József, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János kapott helyet. A talapzaton elől Szent Flórián dombormű látható. Kerítése kovácsoltvas modern kőlábazaton, négy pillér közé helyezve. A pilléreken a négy evangélista kopott, illetve erősen sérült szobra látható.

(A szentháromság szobor)

Római katolikus templom
Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré. A megerősített kegyhelyet a magyarok 1593-ban foglalták vissza. Többszöri sikertelen török ostrom után a 1649-ben a templom körül épült várat megerősítették. Őrsége a várat 1663-ban felgyújtotta és elhagyta, minek következtében a jelentősége megszűnt. A templomot 1697-ben és 1713-ban romosnak írták le. A mai barokk stílusú templom 1734-ben épült, de még kereszthajó nélkül. A kegyhelyet Batthyány érsek bővíttette a végleges, kereszthajós formájára 1792-ben. A templom a község északi részén áll, a völgyből mintegy 10 méterre kiemelkedő teraszon. Keletelt, egyhajós., kereszthajóval, nyugati homlokzata elé kiugró, kétemeletes toronnyal. A tornyot nyolcszögletes, hegyes kő, gúlatető zárja le, bejárata elé manzárdtetős előcsarnok épült. A hajófalak simák, szentélye kosárív záródású. Hajója csehsüvegboltozatos, orgonakarzata kosáríves árkáddal kapcsolt erős pilléreken nyugszik. Berendezése copf és részben ekletikus.

(A római katolikus templom egy régi képeslapon)