web analytics

Népviselet

Népviselet
A palócság kulturális ismertetôjegyei között elôkelô helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elô a ládafiából, illetve a hagyományôrzô csoportok pompáznak bennük a különbözô szereplések alkalmával.
A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókôi, kazári, ôrhalmi, rimóci) alakult ki a nôk hajviselete, fôkötôik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik, a mell és fejkendô anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselôjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes volt az új menyecskék fôkötôje. A szôtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközôket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színû követte.
A pásztortársadalom faragó, vésô tudományát kampósbotok, ostornyelek, ivóbögrék, sótartók stb. ôrzik.

Drégelypalánk:
Viselet

A Nagyoroszi, Drégelypalánk, Kemence és Bernecebaráti viseletcsoporthoz tartozott. Ez polgárosult, lapos lábszzárközépig érő szoknyával, amely alá már csak kevés alszószoknyát vettek fel. Úgy tartották Nagyoroszi a legnemesebb viselet a környéken, míg a nógrádi falvak “palócosabbak”. A felső viseletben gyorsan elterjedt a magasan záródó kabát, és a főkötőt is viszonylag hamar elhagyták.

Férfi viselet

A 90-es években már látható volt a férfiviseletben a városi formák átvétele Honton, Drégelypalánkon, Dejtáron, Ipolyszögön, Ludányhalásziban, Nógrádszakálban. A férfiak nagy része Pestre járt napszámos munkát keresni, hogy megélhetését biztosítani tudja. Pesten kigúnyolták őket viseletükért. Akkor még csak Nógrádverőcéig volt vasút, onnan gyalog jártak haza havonta egyszer. Pesten városi ruhát vásároltak, otthon sem viselték többé szívesen az ottani divatot. A magyar szabók pontosan ismerték minden község divatját, és annak megfelelően készítették el az öltözeteket. Az asszonyok posztókabátját is a magyar szabók varrták. Szécsényben a fekete posztónadrághoz „radványi posztóból” varrott –bordó-fekete kockás – katonazubbony formájú blúzt viseltek a legények.

A két világháború között az öregek tovább hordták fiatalkori ruhadarabjaikat. Az ifjúság azonban már „bricsesznadrágot”, kabátot, városi formára szabott inget hordott. Ingük felett télen barhétból vagy „zsandárkából” való meleg inget viseltek.