web analytics

Hont – Látnivalók

“Hol valaha három vár állt
Két lovag vigyázta e vidék nyugalmát
S mint már ezer év is elszállt
Most mi vigyázzuk őseink álmát”

A barokk stílusú római katolikus templom:
A mai, barokk stílusú templomot 1776-ban Mária Terézia támogatásával, Batthyány érsek védnöksége alatt építették. Villámcsapás következtében megsérült, ezért 1814-ben helyreállították. Mai díszes tornyát is ekkor építették. Az egyhajós középtornyos templom dombon áll. Főhomlokzatát szoborfülkék, koronázópárkány díszíti.
A templom udvaráról gyönyörű kilátás nyílik a völgy házaira, s távolabb, arra, ahol már a Börzsöny magasodik, kitűnő kiindulópont innen kezdeni egy sétát a faluiba, megtekinteni a polgármesteri hivatal főterén a Szent István emlékművet, mellette egy felújított régi tűzoltókocsi áll, kissé távolabb pedig egy Nepomuki Szent János szobor.

Hont környéke több titkot is rejt, melyek legendákként élnek az itt élők emlékezetében.
A Tsitári szent források:

„A Tsitári templomban szól a kisharang
Odasietünk hozzád bánatinkkal.
Nem vagyunk árvák, van édesanyánk
A Tsitári Szűzanya vigyáz mireánk”

Régi szent helye a környékbelieknek, talán már a 18. században megvolt. A Kútyika története már a Borovszky-monográfiában is olvashatunk arról, hogy a honti határban, “az őskori állatmaradványokkal rakott csitári völgyben van egy kút, melyet a néphit sokáig varázserejűnek vélt és hajdan tömegesen zarándokoltak oda a gyógyulást keresők”.
A forrás mellett már a török időkben egy fakereszt állt. Ehhez járt az itteni uradalom szegény juhásza vak fiával, itt legeltette juhait. A fiúnak látomása volt, Szűz Mária szólt hozzá: azt mondta a fiúnak, hogy az itt lévő forrás vizével mossa meg a szemét. A gyermek ezt megtette és visszanyerte szemének világát. Ezután épült hálából az első kápolna, melyben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya-szobrot is. Ezt a pásztorfiú faragta ki, a honti asszonyok szép viseletébe öltöztetve Máriát.
A mai Engesztelő Kegykápolnát 1949-ben szentelték fel, s a miséző oltár felett újra elhelyezték a kegyszobrot. A régi kápolnácska helyére egy szép lourdes-i barlang került. 1975-ben elkészítették a Bibliás Szűzanya szobrát. Sokáig tartott, míg a búcsújáró helyet elismerték. A nép minden tiltás és megfélemlítés ellenére ragaszkodott a Kutyikához. Rendszeresen elzarándokoltak ide a hívő és fohászkodó emberek az Ipoly mindkét oldaláról. S ahogyan Fazekas István dorogi kanonok írta: “A Kutyikánál népünk Mária tiszteletének egy élő eleven ágacskáját figyelhettem meg. A csodákat nem a víz teszi, hanem a hit. A lourdes-i víz egyszerű ivóvíz, a hit a fontos.”
1977-ben VI. Pál pápa apostoli áldását küldte a kegyhelynek, s mindazoknak, akik e helyen a papi hivatásokért is imádkoztak. A Csitári főbúcsú ideje Áldozó-csütörtök. Márciustól ezenkívül havonta egyszer tartanak itt istentiszteletet. Elsősorban hitünk felfrissítéséért és megszilárdításáért, a tiszta szívből jövő fohászokért érdemes ide elzarándokolni.
Hangulatos kirándulás az egész család részére.

Titokzatos Szondi alagút?

Kalandvágyóknak, ha már megpihentek a csodatevő forrás mellé épült kápolnát övező ligetben, alig pár perc az erdei úton, hogy egy alagút bejáratához jussanak.
A Szondi alagút a csodaforrástól kb. 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű Börzsöny-hegység gyomrában található. A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ugyanúgy, mint a mára megtakarított szakaszok. A legenda szerint ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várban lakók a Csitári kápolnához. Az alagút eddig feltárt része pillanatnyilag a biztonsági előírások betartásával szabadon látogatható.

A Szakadék:
Híres őstörténeti emlékhely
, a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék vagy honti szakadék – ahogyan a helybeliek nevezik – a községtől délnyugatra az út bal oldalán található. A főútról keskeny gyalogúton jutunk a meredek falú szurdokvölgybe, ahol a vízmosás monumentalitásán és a rejtélyes völgyformán kívül mást ne keressünk, mert a leletek védettek.
Ez a terület több millió éve őrzi a földtörténeti korok emlékeit, tengeri állatmaradványokat, egysejtűeket, rákokat, csigákat, kagylókat, korallmaradványokat, megkövesedett cápafogakat. A parányi egysejtűek mészvázait rejtő rétegek nehezen érhetőek el és megközelítésük balesetveszélyes. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

A sárkánytörés szikla :
A települést említő első írásos emlék 1339-ből származik. Albert király 1438-ban az esztergomi érseknek ajándékozta a községet. Ebben az időben a honti vár a drégelyi vár tartozéka volt. A gyors ütemben fejlődő falu a török időkben nagyon sokat szenvedett. A nógrádi bég állandóan sanyargatta a település lakosságát. Egy alkalommal a falu összes családfőjét (60 férfi) lemészároltatta, mert megtagadták az adó beszolgáltatását. Az életben maradt lakosság elmenekült és a Sárkánytörés nevű sziklába vájt barlangban talált menedéket.