© Designe By Zol@ 2013 

 

LÁTNIVALÓK

   Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztult honti vár helyett egy 444 m magas vulkanikus kúpon. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.
   Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.
Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének. 
   A Drégelypalánkra látogató megtekintheti az 1658-ban épült templom helyén, az 1792-ben újjáépített barokk stílusú templomot, amely a környék legszebb temploma. Itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét. 1762-ben emelték a község egyik legszebb műemlékét, a Szentháromság-szobrot. Szép színfoltja a falunak az 1857-ben épített barokk stílusú kápolna. A község központjában lévő Szondi parkban kapott helyet 1988-ban Kő Pál szobrászművész alkotása, a Szondi-szarkofág.

Az idelátogató turista megtekintheti a Fő út 22. szám alatt található helytörténeti kiállítást, ahol a község múltjából és jelenéből kaphat érdekes tájékoztatót.