© Designe By Zol@ 2013 

 

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE

   A település nevében a Puszta- előtag az elnéptelenedéssel, pusztulással hozható kapcsolatba. Berki utótag a magyar berek, azaz ligeti képzős származéka.  
   A község neve egy 1379. évi határjárási jegyzőkönyvben fordul elő először. 1388-ban a Budai Káptalan jegyzőkönyvében is szerepel. A török kincstári adószámadási könyvekben 1579-ben Berki puszta néven szerepel (még a Fényes Elek által 1851-ben kiadott Geographiai szótár is emlegeti, akkor még 269 lakost számlálva), évi adója mindössze 300 akcse. Az 1715-1720. évi összeírásokban nem szerepel. A XVIII. század közepén népesül be újra. A XIX. század első felében földesúri jogokkal rendelkezők úrilakokat építetett. Érdekességként megemlítésre érdemes, hogy falfűtésesek voltak.
   A századforduló és az 1900-as évek elejének nagyobb birtokosai és az úrilakok gazdái, illetve bérlői, Baintner János és családja, Albér Antal, dr. Huszár László, Kiszely András, Wiener Mór, dr. Feledy Jenő és a Kiss család voltak. Az első világháborúban 43 katonát soroztak a faluból, heten vesztették életüket a harcokban. A második világháborúban két katona és egy civil áldozata volt a községnek.
   Az 1990. évi önkormányzati választások után vált újra önállóvá a település. Azt megelőzően 1950-től Horpácshoz, 1973-tól pedig társközségként Nagyoroszihoz tartozott. 1960-ban önálló termelőszövetkezet alakult. Az 1960-as évek előtt a lakosság zömmel a földművelésből élt, 1960-tól  a termelőszövetkezet megalakulásától azonban - főként a fiatalok - a közeli nagyobb települések ipari ágazatában helyezkedtek el.