Apródok útja

Apródok útja tanösvény: Drégelypalánk – Drégelyvár
“Felhõbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.”

Emlékezzeünk az 1552 júliusi eseményekre és induljunk el egy túrára Drégelypalánktól Drégely várának romjaihoz.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével.

A tanösvény indítótáblája Drégelypalánk községben, a Polgármesteri Hivatalnál található.
A várhoz közel két óriás sétaút vezet akácok, tölgyek ösvényein, kis tisztásokon át.

1. állomás: Drégelypalánk
Falu az “északi hegyek ölelésében”
Drégelypalánk gazdag népi hagyományokkal rendelkezik. Ma is élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés és locsolás, a pünkösdke járás, az aratási és szüreti felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás.
A Szondi-hagyomány ápolásával, a minden év júliusában megrendezésre kerülő várjátékokkal adóznak a végvári hősök emlékének.
Drégely és Palánk hajdan két község volt. Drégely már az Árpádok korában is fennállott, míg Palánk csak évszázadokkalkésőbb létezett.
Drégely nevét 1274-ben Dragul vagy Dráguly, 1438-ban pedig Dragoly, Drágely néven említik az oklevelek.

A községtől kb. 5 km-re fekvő drégelyi sziklavárat a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy magas vulkanikus kúpon. A vár 1285-ben már állt. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta.
Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekült.
Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt.

2. állomás: Szent Vendel kápolna
A községnek ezen a részén még őrzi néhány idős ház az észak-magyar palóc vidékekre egykor jellemző előtetős építési mód hagyományait.
Az ősi Drégely település központját a Szent Vendel tiszteletére, 1857-ben barokk stílusban épített kápolna jelzi. A néphagyomány legendája szerint a kápolnát Szondi György sírja felett emelték.
Szent Vendelnek, az állattartók védőszentjének tisztelete a hagyományos állattartás egykori jelentőségére utal.
Ennek feltételeit az Ipoly-völgy rendszeres áradásokkal elöntött, ezáltal bő szénatermést adó rétjei és a falu körül elterülő legelőerdők biztosították.
A falu lakói a kápolna mellett állítottak emlékművet az első és második világháborúban hősi halált halt drégelypalánkiak tiszteletére.

3. állomás: Szőlőhegy és pincesor

4. állomás: Patakmenti égeres
A patak és a patakot övező égeres ritka fajok sokaságának ad otthont. A nedves környezetben szépen díszlenek a különféle moha- és zsurlófajok. Tavasszal tömegesen virít a sárga mocsári gólyahír. Az oxigénben gazdag vízhez kötődő vízi csigák. A kövirák, a kérészek és álkérészek, a tegzesek, a halak közül a kövicsík és a fürge cselle, a békák sok faja és a rájuk vadászó, közelben fészkelő fokozottan védett fekete gólya érzi jól magát a pataknak ezen szakaszán. A könnyen odvasodó puha fájú éger és fűz állományokban gyakran a szemünk elé kerülnek a harkályok leglátványosabb képviselői, a fekete harkály és a zöld küllő.

5. állomás: Schaffer kút
A Börzsöny területén lehulló csapadék egy része a talajba szivárogva a vízzáró rétegek mentén összegyűlik és hosszabb-rövidebb idő után a felszínre bukkanva rétegforrásként jelenik meg. A hegységben több mint 360 forrást ismerünk, melyeket az itt élő emberek kutaknak neveznek. Természetvédelmi szempontból különleges, ritka élőhelyet képviselnek. A tiszta, egyenletesen hűvös vízben fejlődik többek között a foltos szalamandra lárvája is. Esős nyári napokon gyakran találkozhatunk kifejlett egyedeivel, A források az elmúlt korok erdőn dolgozó emberének fontos víznyerő helyet jelentettek, amit kiépítésük és elnevezésük jól jeleznek. A Schaffer kút és környéke a Drégelypalánkiak által július második hétvégéjén rendezett Szondy várjátékok egyik színhelye.

6. állomás: Őshonos és tájidegen fafajú erdők
Az akác a védett természeti területeken nem kívánatos fa. Az őshonos fafajokból álló erdők területét elfoglalva a kialakult életközösségeket megszünteti, fajgazdagságukat elszegényíti. A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területén a jövő egyik fontos feladata a meglévő tájidegen fafajú erdők átalakítása őshonos fafajokból álló erdőkké.

7. állomás: Holt fa az erdőben
Az erdőben csak a faanyagot látó ember szemével nézve az odvas, korhadó, elpusztult fa nem kívánatos hulladéknak tűnik. Azonban a facsonkoknak, odvas, lábon száradt fáknak és a földön fekvő holt faanyagnak nélkülözhetetlen szerepe van az erdők életében, fajgazdagságuk fenntartásában, az erdei ökoszisztémák egészséges működésében. A Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, a védett havasi cincér lárvái a bükkösökben lévő vastag holt faanyagot veszi igénybe a szaporodásához. A mindenki által ismert sz*rvasbogár lárvái a lábon száradt tölgyfák gyökerében, tuskóiban fejlődnek ki.

8. állomás: Drégelyvár
A drégelyi sziklavár a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.
A várat először 1285-ből említik. A Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette – valószínűleg az akkorra már tönkrement Hont vára helyett, melyet csak mocsár és f*szerkezetes falak védtek. Annak ellenére, hogy a XV. század első felében a várat
megerősítették, a török 1552-es hódító hadjáratának megkezdésekor igen leromlott állapotban volt – főleg az 1549. évben a lőporraktárt ért villámcsapás miatt.
Ekkor már Szondi György volt a vár kapitánya. 1552. július 6-9. között a vár Ali pasa 12 000 fős – nyolcvanszoros túlerejű – seregének nem tudott ellenállni, s a várvédők életének feláldozása ellenére elesett.
A vár falán elhelyezett emléktábla és Melocco Miklós műalkotásas állít emléket a várvédő hősöknek.
A várat az ostrom gyakorlatilag romhalmazzá változtatta olyannyira, hogy az többé nem is épült vissza.
A rom érdemi helyreállítása (az első kő visszafalazása) 1989-ben kezdődött meg, amikor a természetvédelem állt a törekvések élére. 1991-ben létrehozták a “Drégelyvár Alapítványt”, amely azóta intézi a helyreállítási munkákat. Az elmúlt évek alatt mintegy 1000 köbméter fal került visszaépítésre. Mára megfelelően megerősítve, hitelesen látszanak a vár külső kontúrjai és valamikori belső elrendezése.

A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

Visszafelé a kék, kék+ és a zöld jelzésen Nagyorosziba is lemehetünk.

Tanácsok túrázóknak:

A Schaffer kút a Drégelyvárhoz vezető piros turistaút mellett található. Innen kezdődik az emelkedő a várhoz. Idáig autóval is el lehet jönni.

A közelben található a Drégelyvár feltételes vasúti megálló, ahol a várból lejövő piros sáv jelzés eléri a vasúti pályát.
Itt a vasút csak csak előzetes kérelemre áll meg. Ez azt jelenti, hogy reggel, amikor Vácon átszállunk a Drégelypalánkra menő vonatra, szólni kell a forgalmi irodában, hogy a menetutasításba írják bele, hogy álljon meg a vonat a vár alatti feltételes megállóban. Így megtakaríthatjuk a jó két kilométeres sínek melletti unalmas szakaszt.
Arra is van lehetőség, hogy ha tudjuk melyik vonattal akarunk hazajönni, akkor az a szerelvény álljon majd meg, hogy felszállhassunk.
A kalauznak, vagy a mozdonyvezetőnek nem elegendő szólni!

forrás:
“Várak a Börzsönyben” útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
www.magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/szondi.html
www.tar.hu/dregely-erdeiiskola/dregelyrol.html
www.mult-kor.hu/rovat.php?ter=15
www.dregelypalank.hu
www.turistautak.hu